Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Most tél van, és csend, és hó, és halál.
"Minek örüljek?" – kérded.
Annak, hogy élsz, hogy vagy, hogy halhatatlan vagy. Annak, hogy jólesik a friss víz, a kenyér, az eső és a meleg nap. És a hó, és a jég, és annak, hogy erős vagy, és ha holnap mindenedet elsodorja az ár, akkor is képes vagy összeszedni magad. Ha kell, a semmiből. Annak, hogy a végtelen égbolt van a fejed felett - és azon túl, amit szemmel már nem látsz, ott a hazád.
/Müller Péter/
Mámor, reménység, vágy, tavasz,
Szerelem, álom, ez meg az,
Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek,
Zsákmánya mind a gonosztevőnek.
Az élet is: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.
(Jules J)
Bántott hó vagy jégeső, kínzott nyár vagy télidő.
Szabad voltam, nincstelen, de sértetlen, ó Istenem.
Megmaradt a hó, majdnem térdig ér. Figyelem magam mögött a nyomaimat, majd próbálok hátrafelé járni és ugyanoda lépni. Mintha csak elmentem volna, de visszafelé sose jönnék. Elkedvetlenít, hogy milyen soká lesz ez még.
Gábor Andor:Esik a hó
Ablakokon jégvirág van,
művészkedő hideg csípte.
Domb lejtőjén hóból dunna,
faágakon hóból csipke.
Képzelhetsz-e ennél szebbet,
szemnek, szívnek ékesebbet?
Ékesebbet? édesebbet?
ennél békességesebbet?
... Élni ilyen környezetben
ó milyen szép, ó be jó!
Hull a hó, hull a hó,
hull a... hull a... hull a hó!
Márai Sándor:A jégvirágok üzenete
..Figyelj arra, amit a világ rajzol! Nézd, milyen gondosan rajzolja! Mennyi gyöngédséggel, milyen aprólékosan, hóból, jégből és hidegből, a legnemesebb anyagokból alkotja kis művét, oly választékosan és figyelmesen, mint a japán művészek, akik már csak a lényegeset akarják elmondani, a varázslatos formát mutatják, az összhangot és a céltudatos részletet! Nézd a jégvirágot az ablakon, s tanulj alázatot és ernyedetlen készséget a világról, mert nem is végezheted dolgodat, feladatodat eléggé figyelmesen és aprólékosan, nem is szállhatsz le eléggé mélyen lelkedben és a világban, nem is válogathatsz eléggé aggályosan a lehetőségek között. Nézd a jégvirágot, melyben nincs semmi "célszerű", mint a természet anyagi alkotásaiban, s mégis, mennyi képzelőerő, a vonalaknak és a szerkezetnek milyen tökéletes összjátéka leheli ezt a kis remekművet ablakodra! Nézd a jégvirágot, és szállj magadba...
...megbabonáz, vonz ez a fehérség engem
kihalt utcákon kószálok, szűz hószőnyegen
lámpák fényében arcom ég felé tartom
megannyi kristálycsillaga rám zuhanjon
oly végtelen áradón,
mint szerelmed
a szűnni nem akaró...
Hóesés
Egy csöppnyi hópehely hull alá az égből.
Lelkem megpihenne öledben csendesen,
de mint e parányi jégdarab, nyugodni csak akkor tud,
Ha szelíden rápillant a nap.
Legyen szerelmed ez a napsugár,
hogy szívemben a jeges vér tüzes patakként pezsegjen
és a hűvös magány többé ne fagyassza…
… többé ne fagyassza át!
(hermelin)
Hóesés
A tér közepén üldögéltem egy padon,
rácsodálkozva a mögötte álló fára.
Ruhátlan,
csupasz testének ágaival úgy integetett,
mint aki a tükör előtt,
cicomázott ruhájában billeget.
És esni kezdtek a pelyhek.
Hulló gyémántként ragyogtak.
Testre simuló blúzzá szabódva,
a fát felöltöztették a hóba.
Egyre szebb lett minden ág,
csipkét szőtt rájuk az ég,
nékem is hozva egy ruhát.
Lassan átöleltek hószín csillagok
Egyre sűrűbben estek,
halk neszezéssel körém telepedtek,
hűvös csókkal égették ajkam,
szerelmes Tél könnye csorgott arcomon,
szépsége rajtam égi hatalom.
Mikor felálltam, megráztam a hajam,
Puha göröngyök gurultak rólam tova,
Fátyolos palásttá tapadt kristályok sora.
Szeretlek Tél!
Nem mondható el mennyire, egy szóban…
Ezért tapostam szívet a hóban.
