Smaragd-oldala

Üdvözöllek az oldalamon.“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”

A csajok!

Imádom mikor itthon vannak!A kicsi sűrübben jön mint a nagy "kevesebb" az órája/már amire bejár/meg a tanulnivalója is:)Na meg itt a párja!:)Hetente van ,hogy kétszer is haza ugrik a nagyobb havonta van ,hogy kétszer is jön:)Nem azért mert nem kíváncsi az anyjára ,vagy messze lenne Szeged!Tanul rengeteget és neki ott a párja:)Egy kicsit átértékelődött a fontossági sorrend és ez így van jól!

Meséltem már ,hogy boszorkány vagyok??:)az vagyok!megérzek ráérzek,megálmodok...de csak azokkal kapcsolatban akiket szeretek,szerettem vagy szeretni fogok...

Tegnap is jött haza a kicsi,sütöttem rácsoslinzert.......anyaaaaaaaaaaaaa honnan tudtad??Napok óta ez járt az eszébe elmondása szerint,hogy már úgy enne ilyesmit.Nevetnek mikor azt mondom induljunk időben hátha defektünk lesz...olyankor tényleg az van.Érzem ha bajuk van és már csörgetem is őket telefonon ,meg sem lepődöm ha zokogva veszik fel.Tudom mikor áll a sarkon a rendőr és tudom mennyire büntet:)Megállmodom ha sikerül egy vizsga,és érzem azt amikor nem.Tudom,hogy sikeresen le diplomáznak!Szóval megérzek sokmindent.Egyszer álmomban zuhantam a mélybe, mikor kinyitottam a szemem csak fehéret láttam semmi mást.Évek teltek el mikor legurultam egy hegyről a mélybe ,kinyitottam a szemem és csak fehéret láttam....az álmomban nem tudtam  mi a fehérség ..a zoknim volt a kicsavarodott lábamon.Néha megijedek az álmoktól és a megérzésektől,sőt néha kizárom őket teljesen és nem figyelek rájuk.Egyszer valaki azt mondta nekem,hogy engednem kéne ezt a képességem a felszínre törni.Gondolkozom rajta még... engedjem-e?

Ti szoktatok röpködni??Úgy gondolom mikor fergeteges a jókedv,határtalan a boldogság mikor észre veszed a harmat csepp szépségét,mikor felfigyelsz a harkály kopogására amint épp egy odvas fán dolgozik.Mikor gyönyörködsz az őszi levélben ahogy forogva a földre hull,mikor látsz egy macskát amint az ablakpárkányon ülve szívja magába a nap fényét!Vagy mikor forogva ,nevetve csodálod a hópelyheket amik az arcodba hullnak.Vagy csak egyszerűen azt veszed észre,hogy már végeztél az az napi melóval és észre sem vetted.Na hát én szoktam...röpködöm mert boldog vagyok,boldog vagyok mert szeretek élni.Szeretek élni mert szeretek szeretni.Szeretek szeretni mert érzem szeretve vagyok!Néha olyan érzésem van mintha ezer pillangó emelne az ég kékjébe.Bolondság?meglehet..

Szeretek élni és mindig is szerettem,voltam szomorú,voltam padlón voltak nehéz perceim napjaim, éveim,mint másoknak de egyet sem szeretnék kitörölni az életemből.Szerettem azokat is megélni okulva tanulva építeni a holnapot.Mindig volt a szívemben hely melegség mindenki számára,van akinek több jutott van akinek kevesebb.Soha nem voltam remény vesztett,az amit nem vehetnek el az embertől...a remény.

Beszélgettem,mert hihetetlen de imádok beszélgetni.Egy szívbéli barátom azt mondta egyszer ,hogy ő bizony kitörölne pár évet az életéből.Csodálkoztam!Össze számoltuk azokat az éveket amik törlésre voltak ítélve, szinte fele sem maradt az életéből az összegzés végére.Hálás vagyok az égieknek,hogy nem lehet törölni az életünkből perceket sem.Néha egy papírlapról olyan könnyen leradírozzuk az írást mert nem tetszik a betű forma vagy mert nem megfelelő a fogalmazás,vagy csak azért mert hibát ejtettünk.Az a papír már nem lesz olyan mint volt.Figyeltétek már ,hogy nyomot hagy a radírgumi?Lehet azért mert rányomtuk a ceruzát és az mély nyomokat hagy a papíron, lehet csak maszatos lesz a papír vagy megygyűrődik,de azt a hófehér patyolat tiszta papírlapot már nem varázsoljuk vissza a nyomok ott maradnak,menthetetlenül.Szerintem ez velünk is így van emberekkel kitörölnénk,kiradíroznánk nem is akarnánk emlékezni dolgokra de ott vannak a nyomok...bennt a szívünkben a lekünk mélyén.Lehet bután gondolkozom...de ez vagyok én:)ÉN aki nem radíroz nem töröl...ELTESZ...mélyen a fiók mélyére,és őriz!Aztán elővesz egy tiszta lapot és újra kezdi...mert mindig minden esetben lehet újra kezdeni akár milyen kilátástalan az ember lánya:)Én ezt tanultam ezt hoztam otthonról.De mi van akkor ha elfogy a tiszta lap??........tanulság ne dobj ki  semmit sosem tudhatod milyen kincset rejt a fiókod!Egyik percben nincs semmid a másik percben pedig, többet kapsz mint amit el tudsz fogadni.

Kincsesbánya az életem!DE MI A KINCS?Azt olvastam valahol a valódi kincset nem veszítheted el!Amit el lehet tőled venni az megsem érdemli,hogy megtartsd.Amit pedig nem lehet tőled elvenni azért miért aggódnál?

Tehát a valódi kincset nem lehet elveszíteni.És én nem is aggódom!Én a kincseimet magamban halmozom föl,a szívemben a lelkemben,az érzéseimben a tetteimben a gondolataimban.Megint oda lyukadok ki ,hogy bolond vagyok??Lehet....de gazdag vagyok gazdagabb bárki másnál:)

Tegnap is épp röpködös hangulatban voltam olyan szárnyalósban...aztán megcsörrent a telefonom.Anya hívott,hogy keresztapám a hospice osztályon fekszik.Végstádiumban.Megrázott a hír !

Levél amit sosem küldök el!

Keri!Napok óta az jár a fejemben,hogy fekszel a hatalmas hófehér ágyon egyedül.Úgy érzem te mindig egyedül voltál.Tudom van feleséged vannak lányaid mégis olyan társas magányban élted az életed.Vajon mire gondolsz?Repülnek a percek vagy csak mászik az idő.?Készülök meglátogatni,reménykedem ,hogy időben oda érek és még el tudom mondani neked amit szeretnék.Régen beszéltünk talán van egy éve is ,hogy nem találkoztunk.

Emlékszel mikor kislány voltam mentünk anyukámat meglátogatni kakasszékre?Katonaruhában voltál és kézenfogva bandukoltunk a macskaköveken,mikor elfáradtam a karodon cipeltél.Énekeltél nekem pajzán kis dalokat amire én vevő voltam és meg is tanultam kívülről.Még emlékszem a meg jött a győrből a Sárira...a család totál kiakadt,hogy ilyesmire tanítasz egy három éves gyereket...de te csak nevettél rajtuk.

Ez az első emlékem rólad.

Arra is emlékszem tanyán laktatok egy kis erdő mellett,szerettem ott nyaralni.Legeltettem a libákat a tarlón,felvettem a feleséged magassarkú ezüst cipellőjét abban kacsáztam a libák után,és kitörtem a sarkát.Nem örült:)Nem volt villany csak petróleum lámpa,a fényénél játszottunk esténként.Szerettem ezeket az estéket. Soha senkinél nem voltam ahol petróleum lámpával világítottak.Milyen furcsa az élet 5 percnyire lakom attól a tanyától ,egyszer elbicajoztam arra,de más lett minden olyan modern.Hatalmas nagy málnás volt a ház elött ma már nincs meg a nyomát sem láttam.Emlékszem a németjuhász kutyádra Beszinek hívták  okos volt, mesélted hogy idomított kutya,beöltöztél minden féle állruhába és csak annyit kellett mondani neki csipész!Már ugrott is!Boldog voltam azon a tanyán!Öt éves lehettem és te tyúkokat tartottál,rengeteg tyúkot...egyszer megkérdeztem hogyan lesz a kiscsirke.Emlékszel?Kézen fogtál kivezettél a tyúkokhoz fogtál egy tojást a kezedben és azt mondtad:jól figyelj megmutatom hogy lesz a kiscsirke .Egy késsel lecsaptad a tojás tetejét és egy húzásra kiittad a tartalmát...én meg csak álltam ott nagy szemekkel és néztem csodálkozva.Nagyon muris lehettem mert te csak nevettél nevettél és felkaptál a kezedbe barackot nyomtál a fejemre és azt mondtad,na?megjegyezted?Én meg bután bólintottam és nem értettem az egészet.Ma már tudom,hogy lesz a kiscsirke:)Becsaptál akkor:)Úgy gondoltad elhagyod a tanyát és elköltözöl a városba.Emlékszem boldog voltál,mikor a kezedben volt a panelház kulcsa.Addigra már szépen felépítetted a vállalkozásod,jól menő fuvarozó voltál aki bejárta az országot a nagyautóval.Egyszer a nagyiéknál voltunk kukoricát törni,mi csajok hamarabb hazamentünk bezártuk a kaput le dobáltuk a ruháinkat és a nagy aluminium kádba fürödtünk az udvaron,gondoltuk senki sem lát.Erre Te a nagykocsival megálltál a ház elött ami a kapu fölé tornyosult és vigyorogva  jókedvűen kiabáltál be nekünk.Síkitva röhögve rohantunk a ruháink után:)Emlékszem te tanítottál meg kártyázni!Jujj de szerettem ha én vagyok a bankos minden pénzed elnyertem,aztán adtam neked kölcsönt,hogy tovább tudjunk játszani.8.-os ballagásomra kaptam tőled egy kékköves arany fülbevalót,szerettem de sajnos már nincs meg.Mikor az eljegyzésem volt arany gyűrűt vettél nekem.Te voltál az esküvői tanúm!Sosem felejtem el,hogy menyasszonyként megtáncoltattál akkor táncoltunk először és utoljára.Egy időben közel laktunk egymáshoz sokat találkoztunk,de akkor te már más életet éltél akkor már rab voltál...az alkohol rabja.Mindenki úgy hívott INDIÁN.Az indiánok szabadok voltak,te nem.Egyre csúsztál a lejtőn és nem volt aki megállítson,azt hiszem nem is akartál megállni.Mindig örültél nekem olyankor megöleltél megpusziltál és büszkén mondtad:az én keresztlányom!Mikor elkezdtem ezt a levelet azt gondoltam nem maradt meg tőled semmi emlékem.Nincs meg a fülbevalóm,a gyűrűm az első tévém sőt még az első farmer dzsekim sem pedig azt is tőled kaptam.Tévedtem!Mire a levél végére értem rájöttem mennyi mindenem van tőled!Hosszú út elött állsz...haza térsz az indián földedre a jegyed már meg van  már csak vársz ,hogy begördüljön a szerelvény.Jó utat keri!A mielőbbi viszont látásra szerető keresztlányod !

Ui:Szeretlek


Ma voltam a barátnőmnél!Hatalmasat beszélgettünk:)Igen mert nekem olyan is van a legjobb csajszi a világon....számomra legalábbis ..ő a nagy Ő barátságban.Éppen tavaly lett nagykorú a barátságunk mivel már 19 éve tart.Elmesélem,hogy kezdődött:)Éppen két hete költöztünk be 2. emeleti lakásunkba aminek nagyon örültünk.A kislányok még kicsik voltak 8 hónapos volt a kicsi a nagy pedig 3 éves.Nagyon örültünk a külön életnek addig hol az egyik szülőnél laktunk hol a másiknál.Szóval örültünk a szép új lakásunknak annyira,hogy észre sem vettük,hogy egy kis büfé működik az egyik garázsban alattunk.Na innen aztán rendesen szűrődtek fel a zajok,esténként megtöltötte a fiatalság.Két napja nem aludtam már a ricsajtól a gyerköceimnek fel sem tünt őket nem zavarta a pihenésben.Harmadik este tizenegy óra külül már nem nagyon bírtam cérnával,hallottam a nevetést a poénkodást képtelenség volt az alvás és reménytelen.Kikeltem az ágyból felöltöztem és lementem megtekinteni a zaj forrást ami belerondított az éjszakai pihenésembe.Megálltam az ajtóban minden szem rám szegeződött és egy pillanatra csend lett.És elkezdem a mondókám ami így hangzott:Ne haragudjatok nem ismerjük egymást. Én nem rég költöztem ide,de napok óta nem tudok tőletek aludni ezért úgy gondoltam lejövök közétek.Meglepődtem a baráti fogadtatáson,egy csajszi vigyorogva  felpattan és azt mondta gyere közénk szívesen látunk és már tolta is alám a széket és már mutatkozott is be és sorban mindenki.Ez a csajszi lett életem legmélyebb leg leg legje ott abban a pillanatban elkezdődött köztünk valami...egy őszínte igaz barátság.Ő az aki mindig őszinte szívvel figyel rám,ő az aki sosem ítél csak szeret,feltétel nélkül szeret, ő az aki megérti miért vagyok kétségbe esve ha hízok 5 kg-ot.Ő az aki támogat mindenben anélkül,hogy megkérdezné tuti nem ment el az eszem?Ő aki mindig kihúz ha a mélybe vagyok.

Szóval az én barátnőm maga a tökéj,mindig mindenben számíthattam rá.Tudunk együtt sírni és nevetni,örülünk egymás sikereinek támogatjuk egymást mindenben.Néha elgondolkozom,hogy lehetek ilyen szerencsés,mert nekem ő jutott:)Mindig olyan megfontolt és magabiztos tud lenni,néha azt érzem olyan mintha a tesom volna.A lelkünk teljesen egy pályán mozog ami nekem fáj az neki is és ez így működik fordítva is.Nem találkozunk minden nap...sőt van hogy hetekig sem.Olyan is volt már ,hogy egy évre elszakadtunk egymástól,de ott tudtuk és tudjuk folytatni ahol abba hagytuk.Ő az aki végig kisérte a gyerekeim felnőtté válását aki állandóan baby sitterkedett nálam ha dolgom volt,aki vigyázott rájuk mikor himlősek voltak.Természetesen ő is elkapta tőlük:)Sok szomorú és sok örömteli dolgot megéltünk együtt.Szeret engem.És én is szeretem őt.Úgy ahogy van!A megértés melege átölel felemel,a gondjaimat a lelkemről szinte lemossa és bármikor mosolyt tud csalni az arcomra.Ő olyan barát aki nem engedi,hogy hülyeséget csináljak...egyedül:)Ha szomorú vagyok...berúgik velem és kitervelünk valami jó kis cselszövést az ellen a nyomorult lélek ellen aki szomorúvá tett:)ha látja hogy elvagyok kékülve hátba vág ,hogy kiköpjem ami a torkomon akadt:)Ha aggódom mesél nekem borzalmas történeteket és emlékeztet rá minden pillanatban mennyivel rosszabb is lehetne:)ha beteg vagyok azonnal tépi fel az ajtómat és nem érdekli,hogy ő is elkaphatja.Ha elesek kiröhög,mert már megint segre estem:)Igazi jó barát segít költözni és elrejtenia holttesteket:)Megváltoztatta az életem azzal,hogy a része lett!


A tánc...

szoktatok táncolni?Én szoktam,bár nem tudok de szoktam...a tánc valahogy felemeli az ember kedélyállapotát:)de mi is a tánc lényege?Táncolhatsz esőben,táncolhatsz egyedül,táncolhatsz összeborulva szerelmeddel....teljesen mindegy hogy csinálod a lényegen nem változtat,mert a tánc....valami

valami, ami szavakkal nehezen megfogalmazható, valami, ami érzelmes és érzéki, közöl, noha nem beszél, kérdez, miközben szavai nincsenek. Néha megráz, felkavar, néha meghökkent, amikor a fizika törvényeit meghazudtolni látszik. Néha gyönyörködtet csupán. Anyaga az emberi test, de eredője mindig az emberi lélek, és mindig az emberi lélek felé irányul. … Minden ember életében jelen van a tánc, mindenki táncol valahogy. … A táncoló ember, amíg táncol, szabad, független, azonos önmagával...érdekes néha zene sem kell hozzá,elég ha hallod a fejedben a dobokat....

táncolni vágyom,mert már régen nem volt részem benne.......:)

Kit táncolni látsz nem én vagyok...lelkem az mely szárnyalva ragyog.

Nos hát körbe táncoltam ma a lakást haza jöttek a csajaim hétvégére,ami nagy nagy örömmel tölti el a szívemet:)Táncoljatok ti is!!!:)

Holnap advent első vasárnapja:)Meggyújtjuk az első gyertyát a koszorún...és a szívekben.Szeretem az ünnepeket,de ezt különösképpen.A várakozás öröme csodája körül öleli az ember lelkét,aki valóban tud várni abban megszületik a mélységes türelem...szeretet.A napok ahogy telnek sodornak egyre közelebb oda amire vágyunk...és ez jóóó!Ez az egész egy csoda..végül is a csoda bennünk van én így gondolom,csordultig vagyok szeretettel nem csak ilyenkor általában mindig ..de ez valahogy más.Szeretném ilyenkor átnyújtani azt a melegséget szeretetet ami bennem van amit én érzek.Gyertya fény...imádom..a láng tükrében azt látom amit én akarok.Narancs illat körbe lengi a lakást bekúszik mindenhová és előcsalja az összes nedvet a számban.fahéj illat édes, erős kellemes szeretem mikor kavarog keveredik a fenyő illatával.megőrülök ilyenkor az illatoktól a hatása alá kerülök teljesen...körbe lehet táncolni a lakást a boldogságtól.Olyan békés ilyenkor minden.Csak én érzem,vagy ti is??Ilyenkor már késztetésem van,hogy csinosítgassam a lakást és a szívem ünneplőbe öltöztetem.Eszembe jutott egy kedvenc idézet az illatokról muszáj megosztanom:)"Narancsos fahéj illat, arany viasz. Málló, krémes, pirkadó vigasz. Ördögtáncot lejtő felejtő sóhajok, kacifántos röppályát bejáró óhajok. Tolvaj csente mázos mondatok, ajkakban áztatott furcsa oldatok. Elejtett kósza mosott pillantások, korhadó fává ért múló villanások." Minden évben mézeskalácsot sütök,érdekes a csajok megnőttek és mégis kikövetelik maguknak a karácsonyi mézeskalácsot.Mikor kicsik voltak együtt gyúrtuk szagattuk sütöttük,díszitettük,aztán a legszebbeket celofánba csomagoltuk és megkapták a nagyik ajándékba.Az apró kezek segítsége nélkülözhetetlen  volt a konyhában, az a mi napunk volt mi így várakoztunk aznap,együtt voltunk meghitten szeretetben.Egyedül százszor jobban haladtam volna,de az örömet nem vehettem el magunktól amit a mézeskalács gyártása okozott.A csajok megnőttek és pont minden évben vizsgaidőszakra esik a mézeskalácsgyártás,ma már egyedül csinálom és emlékezem....emlékezem azokra az időkre mikor ragadt minden a cukormáztól mikor összevitáztak ki mennyit és melyiket díszítse.Remélem egyszer még átélem ezt az élményt az unokáim körében.:)Tehát készülődünk a nagyobbik lánykám már két hete mondta,hogy karácsonyi hangulata van..nekem is az van.Hangoljuk rá magunkat az ünnepre,kívánom mindenki szívében legyen melegség béke nyíljunk meg magunknak és másoknak,adjuk át és fogadjuk be a megélt örömöket,ajándékozunk...magunkból...nekem elég ha a fa alatt csak szívek vannak szerető szívek..ezt kívánom karácsonyra.

2011.november 26 délelött 11-kor eltávozott ebből az életből a keresztapám.

Marjoire Pizer: Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
ám a halál ténye
nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk-Wass Albert soraibó idéznék most neked

Emlékek. Szerintem azokat is elnyeli az idő, mint ahogy a ma még bennem feltünő távoli emlékeket is elnyeli abban a pillanatban, amikor utoljára lecsukom a szememet és senki se tud többé arról, ami volt.
S arról, ami szép volt, jó volt és felemelő, sem arról,
ami rossz volt és csúnya, megalázó és nem emberhez méltó. Az utóbbiakért nem lesz kár, hadd vesszen feledésbe.
De ami szép volt és jó volt, annak maradnia kellene. És
emiatt kezdtem el papírra vetni mindazt, ami volt. Hadd állítsak
sírkeresztet, kopjafát a múltnak, hogy legalább emlék maradjon róla, arról ami volt,mert arról nem lehet írni ami lesz mert azt még körbelengi a titokzatosság,de itt még itt van az ami most van a jelen amiben most vagyok.Lebegek a jelen és a múlt között.........

2011.12.11.

Ünnep van a szívemben ,édesapám ma ünnepli a 69.születésnapját,reggel már hívtam telefonon és köszöntöttem...aztán minden családtagomnak az eszébe jutattam ,hogy el ne felejtsék!Sajnálom ,hogy ma nem lehetek ott és nem eshetek be az ajtón egy hatalmas nagy tortával...de be fogom pótolni!

Az én apám!nekem a mindenem nagyon szeretem, mióta megszülettem azóta úgy ragaszkodom hozzá mint senkihez...nagyon sokat jelent számomra és én is a számára,hihetetlen kötelék van közöttünk.Az ő szavai voltak nekem mindig az útirány,az ő  véleménye volt fontos senki másé,az ő kritikája épített engem ,formált ilyenné amilyen vagyok...az ő  vidámságát és humorát örököltem.Övé az arcom minden vonása és a szemem színe .Szeretem mikor a jóságos arcát meglátom, itt ott már mélyen szántott barázdák vannak rajta,látom rajta a fáradtságot látom rajta a fájdalmat de mindezek mintha elsuhannának mikor meglát engem. Az a nagy -nagy szeretet és öröm és az a kis huncut újjongás a szemeiben mindig örömmel tölti el a szívem.Az én szememben ő a világ legjobb apukája!!Büszke vagyok azokra a dolgokra amiket tőle kaptam.Büszke vagyok a jókedvre ,a derűre,büszke vagyok az érzékenységre,hogy sírni tudok azon ami szép,hogy nevetni tudok magamon,büszke vagyok,hogy optimálisan látom a világot...büszke vagyok a mély szeretetre arra,hogy amit érzek ki merem mondani.Büszke vagyok a gondolkodásra és a gondoskodásra-büszke vagyok az erőre amin nem a fizikális erőt értem...biztonság,szeretet,jóság,megértés ezt mind mind tőle kaptam tőle tanultam...az én apámtól.

Egy verssel szeretném megköszönni neked,ami nem az én versem,mert verset írni sajnos nem tudok.

Az vagyok, ki egykor te is voltál, vihar verte apró üstökös
mélyből magasra röppenő madár, ki a fény sugarával szárnyra kél.
Az vagyok, kit éltet a szenvedély, égő rőzseláng, erjedő salak.
Fényárasztó üvegnek nemzettél, igaz tükörré váltam általad.
Az vagyok, ki élni tanult tőled, szeretetet adni, remélni csodát,
zengő vágyakból alkotni szépet, megfelelni s feladni önmagát.
Az vagyok, ki nem akartam lenni, titokba fojtott elhatározás,
igába tört alázattal élni, sima víztükör feletti képmás.
Az vagyok, kinek a lelke árad, örökségül adtál nekem Apám ennyit.

/Tóth Kyri/

Oly sokat tettél értem ,nem fejezi ki a hálám ez a sok betű,de  tudod ha a szemembe nézel ott megtalálsz mindent ami a szívemben van.

Mert....."Jól csak a szívével lát az ember.Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan."Antoine de Saint-Exupéri

Boldog születésnapot!:)

Ma rágyújtottam,pedig már napok óta nem tettem.Furcsa dolog nálam ez a cigi kérdés.17 éves voltam mikor apám azt mondta :engem nem érdekel ha cigizel de én nem szeretném látni!Na én ezt akkor jól bevéstem az agyamba és szót fogadtam 44 éves leszek lassan és nem dohányzom apa előtt,  mai napig tiszteletben tartom a kérését.Szóval a cigi nem egy meghatározó része az életemnek úgy érzem nem vagyok függő mivel bármikor letudom tenni ha akarom egyik napról a másikra ha  akarom...de nem mindig akarom.Megnyugtat mikor ideges vagyok,mikor feszült vagyok mikor szomorú vagyok.Van olyan mikor a szervezetem jelzi nem kell ez nekem olyankor abba hagyom napokra hetekre vagy éppen évekre.Legtöbbb idő az 4-5 év volt amikor eszembe sem jutott,hogy rágyújtsak aztán váltam a férjemtől és le kellett vezetnem a feszültséget valahogy.18 évi házasság után elváltunk máshogy is történhetett volna úgy gondolom de nekünk az volt megírva,hogy külön úton folytassuk az életünket.Erről nem is akarok igazán többet írni.Azt gondoltam akkor,hogy sosem leszek szerelmes.Nem gondoltam,hogy ezt az érzést nem mi irányítjuk ez úgy jön...olyan mikor gyönyörködsz egy hatalmas nagy hóval borított hegy lábánál nézed a csúcsot ahol a napsugár tündökölve megcsillogtatja a havas takarót és egyszer csak a nagy nyugodságot hatalmas robajjal megszakítja a lavina.Nézed... látod, közeledik, görget maga előtt mindent ami az útjába kerül. Először ledöbbensz,gyönyörködsz aztán tágra nyílt szemmel meglepődsz, és mire feleszmélsz késő... rohannál menekülnél de nem tudsz, a lábad nem engedelmeskedik és utolér menthetetlenül ,maga alá temet és fogva tart,és nem enged...és nem is akarsz már tiltakozni nem is akarod már magad kiásni.Érzed a hatalmas nagy paplant feletted ami meleg puha és zsibbadtan adod át magad neki...valami ilyesmi ez a szerelem....vakmerő és veszedelmes érzés olyasmi ami lesben áll és arra vár ,hogy elkapjon.

Van,hogy csak egyszerűen szerelmes vagy...Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszerűen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerűen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére!

Meg kellene írni,hogy vörös volt az ég,hogy kabátomat bolondul cibálta a szél,s dühös decemberi fagy űzött hazafelé,hol sárga gyertya lángja adott meleget ...Írni kellene arról ,hogy szép a világ!Ölelő karokról,hogy nincs álarc,képmutatás és hazugság,sem betegség...jó lenne leírni:minden vidám!

Vagy kiabálni,hogy most már elééééég!bár tudnék írni...Bármiről akármiről,csak írni már!Kusza soraimat elnémítja ez a torz világ...nem tudok írni róla...majd holnap...

Magammal akartam lenni, s bár nem sikerült úgy, ahogyan szerettem volna, és ahogy tulajdonképpen kellett is volna, egyedül, én magammal, illetve én és a lelkem, azért sikerült elmélyülnöm, ha nem is mindig, és átgondoltam sok mindent.

Fura ez, mert érzem az erőt, sokszor érzem, így hát tudom, hogy bennem van. Azt szoktam mondani, ha rajtam múlik valami, csakis rajtam, és nem másokon, meg a környezeten, körülményeken, akkor nincs gond, mert én bírom, és teszem, mert kell, és mert akarom.

Hiányt érzek...és...és szeretnék belekapaszkodni valakibe, aki vinne, segítene, közben óvna...S elhessegetné bensőmből ezeket az érzéseket, a félelmeket, a viharokat, harcokat, miket önnön magammal vívok...Mert semminek érzem magam, egy kókadt levélnek. Önbizalmam nulla, és gyenge idegszálaimmal csak bőgni tudok, amikor szembesülök kudarcaimmal, esendőségeimmel,tehetetlenségemmel.Tenni ellene...Képtelen vagyok...még most ...de fel állok újra és újra felállok.

Erőt szeretnék, és hitet....

2011.12.17

Örök búcsú keritől!azt kívánta röpítse a szél....szórjuk szét a hamvait.Sosem gondoltam volna ,hogy az élet rám osztja ezt a feladatot.Visszaadtuk a hamvait a természetnek, hogy tavaszonta újra éledhessen a fákban, a virágokban, a vízben, a tiszta levegőben.

Kérdeztem Tőled valamit, emlékszel? -Tudod miért vagy itt? Nem mondtál semmit…..hallgattál.De a lelked válaszolt: Hogy elmenjek.
Egyszerű tiszta szavak. Őszinték és mély igazságot mondtak ki halkan csendben.
Sírtam. Folytak a könnyeim, egyszerre voltam boldog és szomorú egyben. Olyan, mint amikor tudod. Vége, de még valami marasztalna …a pillanat, amely összeköt és ami elválaszt ..valahol a semmiben ér össze a szívben fáj és örül együtt, hálás mindenért ami történt.

Ha emlékezni akarsz és gyújtani egy szál gyertyát itt megteheted.:

http://gyertyalang.hu/gyertyagyujtas/ujgyertya.php?gyertya=8896319


Karácsony van!:)Áldott békés karácsony és az édesanyám születésnapja!!

Tele van a szívem szeretettel,és melegséggel!!Mindenkinek kívánok szeretetteljes karácsonyi ünnepeket!Gondoljatok azokra is akik ilyenkor magányban töltik ezt a szép ünnepet,akik nem lehetnek azokkal akiket szeretnek,akik már nincsennek köztünk....

2012.január 02

Boldog új évet kívánok mindenkinek,és persze magamnak!

Elteltek az ünnepek ,vissza rázódunk a régi kerékvágásba...mától meló ezerrel.Tulajdonképpen nem változott semmi ,jókat ettünk- ittunk együtt volt a család feltöltődött mindenki  kicsit, attól az örömtől amit az együttlét okoz,ilyenkor van idő egy pillanatra megállni és figyelni egymásra.Nálunk az ünnepek hála Istennek nem az ajándékozásról szólnak,természetesen mi is adunk és kapunk de a lényeg az együttlét a beszélgetések ,a közös játék és nevetés szóval ilyenkor beköszönt hozzánk a csoda.Én csak így hívom....mert felmelegszenek a szívek,mert egymáshoz érnek a lelkek,olyan ez mint egy varázslat.Szeretem a varázslatokat!:)A lányoknak vizsgaidőszak van rengeteget tanultak az ünnepek alatt,nagyon még bulizni sem mentek kihagyták,mérlegen a valóság ...a vizsga az vizsga:)Ragyogó napsütéses idő van olyan majdnem mintha tavasz lenne!Fantasztikusan árad be a napfény az ablakon.Töltődöm:)

Az idén nem volt új évi fogadalmam!Nem fogadtam meg,hogy elkezdem életem 357. fogyókúráját,nem fogadtam meg,hogy az idén türelmesebb leszek,nem fogadtam meg,hogy időzavaromat amitől általában szenvedek leküzöm.Szóval nem fogadtam meg semmit!:)))

2012.január 11

elég régen írtam már,pedig nem szeretném elhanyagolni ezt az oldalt.Csak mostanában nem megy túl jól az emlékezés.Nem történt nagyon semmi velem az új évet gyötörjük,dehát folytatása a réginek mit is vártunk mást.A jó kedvem a régi, az optimizmusom is és boldog vagyok!Kell ennél több?Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez. Amikor iskolába mentem, és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést.. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet!!ennyi)))

Válságban az ország ez folyik a csapból is.Az üzem anyag ára 400 ft felett,a svájcifrank árfolyama 260 ft -on mozog a hitelem nem mozog sehova áll stabilan, a fizetésem csökkent...de Élek!!Optimizmus kitart:)Szép a világ megküzdünk!!!

Emlékeim 2003-ra nyúlnak vissza.Február volt és borzalmas hideg,anyáéknál disznót vágtunk.Nem nagyon szeretem a disznóvágásokat de a fincsi kajákért élek halok.Na meg az akkori fergeteges hangulatért.Ja és ekkor már több mint fél éve nem cigiztem,megünnepeltem azt is:)/megsúgom 4 évig bírtam,aztán egyszer csak ideges lettem/Emlékszem nagyon jó kedvünk volt az öcsém annyira röhögött,hogy vissza köpte az üdítőt a pohárba.A röhögés tárgya az volt,hogy már hulla fáradtak voltunk és apa komoly tudományos arccal elmagyarázta nekem ,hogy a piros csaptelepet nyissam ki ha melegvizet akarok engedni:)Ááá nem néztem rá bután:)A sógornőm éppen kismama volt és akkor lépett a 3.hónapba,nem igen tudott enni mert állandó hányinger gyötörte.Nem problémáztunk rajta ettünk mi helyette.Másnap pedig pihentük a nagy evést ,na meg a nagylánnyal tanultuk Aranytól a walesi bárdokat .Hatalmas nagy hó volt azon a télen,nem fértünk tőle az udvarban talicskával hordtuk az utcára mert már nem volt hova seperni.Hatalmas hóembert építettem!Minden évben építek és piros sálat kötök a nyakába ez nálam hagyomány,képes vagyok kimenni éjszaka ha megneszelem ,hogy kellő hómennyiség esett a hóember építéshez:)A lányok már nem igen örülnek mikor kiverem őket éjjel 11-kor az ágyból azzal a felkiálltással,hogy ESIK A HÓÓÓ!!!Gyerekek gyerünk hóembert építeni!!Azért még sosem mondtak nemet:)Épp tegnapelőtt történt,hogy a kissebbik felhívott este fél tizenegykor ,hogy anyaaaaa esik a hóóóó!!Kiabálta nekem a telefonban.Tiszta kómás voltam mert már aludtam,azért megkérdezte,hogy a nővére is alszik-e már mert őt is felakarja hívni:)Szóval a hó nálunk szent dolog akár milyen hülyén is hangzik és lehet más nem is érti ezt:)Lehet most kezdik  vissza adni ,hogy az évek során kirángattam őket az ágyból??Emlékszem ezen a télen is fogyókúráztam,a barátnőmnek volt egy ilyen széles hevederekkel felszerelt rázógépe.Gondoltam kipróbálom ártani nem árt és majd lerázza rólam a zsírt.Francokat rázott le félórai edzés után annyira vakaróztam ,hogy nevetés tárgya lettem:)Allergiás lettem a fogyasztó gépre:)a sportról jut eszembe,hogy a kissebbik lány ebben az időszakban éppen a kézilabdázás örömeit élvezte,aztán áttért a focira,névnapjára ami márciusban van megkapta élete első focilabdáját ajándékba.Én meg elkezdtem bicajozni,minden áldott nap tekertem.Nagyon jó volt sajnálom,hogy elhanyagoltam. Már vagy két éve nem járok tekerni,pedig volt egy időszak hogy  napi 20 kmt lenyomtam,nem is voltam csak 69-70 kg.Most meg tízzel több...szomorú:(Végül is újra kezdhetném!Na majd tavasszal,mert most még csak január van.Két napja hideg van olyan fagyos hideg ,de én nem fázom a kabátom és a szívem is jó meleg:)Fázni csak akkor szoktam ha nagyon fáradt vagyok,ami mondjuk mostanában elég sűrűn előfordul.Ebben a 2003-as évben csináltunk egy kis lakásrenovációt,erről mindjárt az jut az eszembe,hogy a lakásban befalaztunk egy ablakot ahova én kincseket rejtettem el és egy levelet az utókor számára...teljesen megvagyok róla győződve ,hogy egyszer itt a házunk helyén egy felhőkarcoló fog állni,és majd mikor 200-300 év múlva építik ráakadnak a kincseimre:)emlékszem ebben az évben anyáknapja május 5.-re esett ,vannak dátumok amik örökre bevésődnek az ember agyába.Reggel mikor nyitogattam a szemem furcsa édes virág illat csiklandozta az orromat,felültem és mit látok! Az ágyamban az egész takarót beborította a virágszirom.Annyira bőgtem!A kislányok hajnalban felkeltek belopóztak az alvó anyjukhoz és teleszórták virággal az egész ágyat, még a kávét is ágyba kaptam.Nem tudom elmondani mit éreztem..boldogságot....földön túli boldogságot!Én lányaim!!!:)A nagy ebben az évben kapta meg az első személyiigazolványát:)Rettentően boldog és büszke volt!Ja és ebben az évben rekordot döntött mert 12 osztályfőnöki dicsérete és négy igazgatói dicsérete volt,megjegyzem a kicsi lány sem maradt le tőle sokkal!:) Ezen a nyáron együtt nyaralt a család,az öcsémékkel elmentünk a balatonfüredre szakszervezeti üdülőbe amit nem teljesen tisztességes úton megboltoltam.Mivel én nem voltam-vagyok szakszervezeti tag.Fergetegesen jól éreztük magunkat pedig a soginőm már 8 hónapos kismama volt.Emlékszem úgy elszégyeltem magam egy kiránduláskor mert én ki fáradtam és csak félig másztam meg egy vár romot ő meg felment teljesen a tetejébe... nagy pocakkal.Szégyenben maradtam,nem bírta a szuflám.KirályEgy szobában aludtunk hatan,kicsit zsufolt volt de a pénz nagy úr volt már akkor is ...és nem is aludni mentünk!Annyira sokat nevettünk és szórakoztunk,nap közben a strandon sütettük magunkat ,esténként meg hatalmas sétákat tettünk a parton ,és voltak napok amikor csak kirándultunk.Rengeteg a látványosság olyan embernek, aki a kisvárosból érkezik ,ahol semmi nem történik sosem.A csajok megkapták első hennázásukat:)Volt ám öröm!Emlékszem az utolsó napon annyira leégtünk,hogy haza felé jövet az eltervezett  siófoki strandolásról már lemondtunk.

És ebben az évben született meg az öcsémék kislánya!!!!2003.08.29.én éjszaka 1óra 20 perckor megcsörrent a telefonom az öcsém hívott és izgatottan mondta,hogy elment a magzatvíz és bevitte a soginőmet szülni.Egész éjjel nem aludtunk....vártunk...reggel elmentem dolgozni és tiszta ideg voltam már,hogy hol az a gyerek.Délben jött a nagy hír,hogy nagynéni lettem és 3kg 15dkg- al és 53 cm-el megszületett az én kis ribizlim:)mert én csak így hívom magamban:)Ő meg vissza vág azzal,hogy ángyóóóó!!Jó kis játék lett ez közöttünk:)Szóval eseménydús év volt ez.Vigyor

Ja majd elfelejtettem az ájulásaim is ekkor kezdődtek,egészen pontosan a legelső 08.06.-án éjszaka  volt begörcsölt a lábam,erre ébredtem aztán kimentem wc-re és utánna se kép se hang.elájultam...itt kezdődött a bizonytalanság érzésem ami a mai napig igen sűrű vendég nálam.Az is érdekes,hogy mikor ez történt akkor úgy éreztem,hogy a lelkem fáj,de annyira de annyira fájt mint még soha,és feltettem magamnak a kérdést:minek vagyok én a világon?És ha nem lennék ki venné észre a lányaimon kivül?Boldogság?Hol?Merre?Ki szeret engem?Olyan üresnek éreztem az életem,mintha az ájulás után egy másik ember tért volna magához aki őrülten kétségbe van esve,és tele van hülye gondolatokkal.Megijedtem magamtól .Mélyen a depibe zuhantam.Segítség kellett, elkezdtem imátkozni,kértem erőt ,hitet és lelki megnyugvást mert úgy éreztem össze roppanok.És aludtam csak aludtam csak aludtam...mindig az alvásba menekülök...jó kis egérút.

Pontos diagnózisom azóta sincs...van sok olyan,hogy talán ez...vagy az...Határozatlan

..ledobtam magam az ágyra. Fáradt voltam, de tudtam, hogy nem fogok tudni elaludni. Túlságosan zsongott a fejem. Úgy zsizsegtek benne a gondolatok, mint egy eltévedt, zajos méhraj.. időnként még csíptek is. Sőt, nem is méhek voltak, hanem darazsak - mert a méhek csípnek egyet, aztán meghalnak; de engem ugyanazok a gondolatok szurkáltak újra meg újra...


2012.01.22

Ébredezem,érzem valami történik valami csoda....muszáj kibújnom a meleg paplan alól,hogy utánna nézzek mi lehet a megérzésem oka.Körbe jártam a lakást,semmi változást nem találtam, mindenki alszik még.Csináltam egy kávét és ahogy szürcsölgettem a forró nedüt elkezdtem magamba nézni,hátha ott találok valami csodát...magamban.Semmi...és akkor kinéztem az ablakon!Mint egy varázslat,hatalmas pelyhekben hullik a hó,ilyet még nem láttam,ekkora pelyheket még soha.A szemben levő kis erdőben a meztelen faágakat puhán vastagon befedte a hótakaró.Gyönyörű!,képtelen vagyok elmozdulni az ablaktól állok és bámulok,gyönyörködöm, azt akarom  a szemeim beigyák ezt a látványt és a gondolataimba is belvésődjön,hogy mikor szükségem lesz rá elő tudjam venni.Nyugalom ,földön túli nyugalom amit a látvány nyújt nekem.Közben érzem az orchideák illatát ami apárkányról árad felém.

Holle anyó rázza a dunyháját a párnáját,csak úgy repülnek a pihék, mert amikor megveti az ágyát hótakaró borítja be a földi világot:) Gyerekkorom óta hiszek Holle anyó meséjében.Tegnap még sütött a nap,ma pedig fehér takaró borítja a tájat.Vissza bújtam az ágyba mosolyogva bevackoltam magam és tudtam eljött az a nap mikor ebben az éveben megépítem első hóemberemet és a nyakába piros sálat kötök mint minden évbenKacsintásMert jól áll neki a piros!

Egy lépés,egy pillanat és a varázslatot tönkreteszi a valóság.Mire kiértem szikrázott a nap és elolvadt a hó.

2012.01.30

Ma van a születésnapom!VigyorNem árulom el hanyadik mert a számok lényegtelenek ez esetben.A tegnapi napot a szüleimnél töltöttük.Vártak engem ünnepi ebéddel és egy hatalmas dobostortával amit anya sütött nekem.A kedvenc tortám,úgy ahogy ő csinálja.Könnybe lábadt a szemem alig bír mozogni fáj mindene és megcsinálta nekem a tortámat.Minden évben a születésem napján virágot viszek neki,ez a mi ünnepünk.Jó helyre születtem!Megköszönöm neki,hogy a világra hozott ,hogy felnevelt...hálás vagyok!Összeborultunk és percekig hallgattuk a csöndet,nem kellettek szavak!

 Te adtál nekem életet, és ami még fontosabb, leckéket arra, hogyan kell élni. Te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során.Már a születésem pillanatában a te szereteted csillogott a szemeimben. Anya, köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok.

Ma hajnalban mikor felébredtem az ébresztő csörgésre, nem volt kedvem felkelni.Nem aludtam túl jól éjfél után egy perccel felriadtam arra ,hogy csörög a telefonom.A kicsilány volt a vonal túlsó végén és Boldog születésnapot kívánt...ő akart lenni az első:)sikerült nekiVigyorSzóval a hajnali ébredésnél ágyba kaptam a kávét,micsoda kényeztetés még magamhoz sem tértem és egy hatalmas tűzijáték verte ki az álom utolsó morzsáját is a szememből ami egy fincsi diótorta tetején ragyogott:)Pont tegnap ecsetelte a nagylányom,hogy még nem tudta kialudni magát a vizsgák óta...hát...ma sem sikerült.Miattam felébredt,hogy hajnalban mielött munkába indulok meglepjenek a párommal:)Fogalmam sincs hol volt ez a torta eldugva??!!!!Jól kezdődött a nap!

Kint fagyok és hideg világ várt,de a kedvemen nem  változtatott ,boldog voltam és vidám.Most délután van, a nap ragyog leolvadt a dér a fákról,remélem a szívek is felmelegedtek akiknél fagyosak voltak.Én délelőtt szépítkeztem fodrásznál jártam,még is csak el kellett a mai napra az ősz hajszálaimat tüntetni:)Na nem azért mintha le szeretnék tagadni pár évet,nem szeretnék, én alázattal nézek szembe az éveimmel Kacsintás

Megosztok veletek egy pár idézetet amit a mai napra kaptam!


Drága Nővérem Isten Éltesen születésnapod alkalmából !Te vagy az ünnepelt az ajándékot viszont mi kapjuk nap mint nap amit veled tölthetünk remélem még sok sok évet aranyozol be az életünkbe a kedvességeddel a jóságoddal és szereteteddel .Ölel szerető Öcséd.(dió tortát hozzál)!!!!!!!


Ha azt mondom, hogy a legjobb barátnőm vagy, még meg sem közelítem a valóságot. Nekem te a nővérem vagy. Néha az anyám is, ami valljuk be, rám fér. Azért tudom magam ilyen vakmerően belevetni a kalandokba, mert ő mindig mellettem áll. Mindig ott áll mellettem./Julika/


„Célozd meg a Holdat, és ha elhibázod, még mindig a csillagok közt leszel.”(Zolitól)


„Amire gondolsz, létrehozod. Amit érzel, azt vonzod. Amit elképzelsz, azzá válsz.”(Timitől)


"Mi van ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap amikor el kell vállnunk?-Ha együtt válunk el akkor semmi kifogásom ellene"(barinőm ezzel én is így vagyok:Julikától)



"Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább... A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep."(Irénkétől:)


"Csak a jelen pillanat a miénk, ez a kivételes és örök pillanat,
mely a szemünk előtt nyílik és bontakozik ki, éjjel és nappal."(Mónikától)


Azt mondták,hogy esett az eső,amikor megszülettél.De nem esett,csak Jézus sírt ,mert elvesztette a legaranyosabb angyalát.(sógornőmtől:)


Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
- itt e földön senki sem szerethet jobban! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

(kislányomtól)


Olgitól virágdalt amit sajnos nem tudok megosztani.

"amikor nem voltam más csak apró gondolat mások álmodtak helyettem tiszta álmokat lettem tűzzé vízzé időpatakok vittek tovább akartam lenni valakivé kerestem magamban a csodát.felkeltem végre elkezdtem szaladni,csillagok csendje adott útmutatást.
"Ha a hitem fényesen tündököl, (...) a síron túl is élni fogok, sőt mi több, hallatni a hangomat!"
Mindenkinek hálás szívvel köszönöm,akik gondoltak rám !

A harmadik torta karamellás volt és a legdrágább barátnő ért ide vele este fél 8-ra amivel nagyon meglepett!Köszönöm nektek!

2012.02.03.

Esik a hóóóóó!!Ma délelőttre ide ért a megjósolt hóesés.Napok óta hallgatjuk a híradásokat miszerint hatalmas nagy hó lesz a megyében,mindenhol össze ült a védelmi bizottság,készenlétben a katasztrófavédelem,ki vannak jelölve a melegedő helyek és pánikszerűen vásárolta fel a kenyeret és tejet a nép az üzletekből.Én nem pánikolok,megvettem az egy kiló kenyeret a családnak vettem citromot a meleg teámba,csendesen beletörődve seprem a havat óránként...és gyönyörködöm.Olyan minden mint a porcukor.Este van,hihetetlenül szép, amint a ropogó havon megcsillan a lámpafény. Mint megannyi apró gyémánt.

Vakítóan szikrázik a hó. Elnéztem a vastag, érintetlen csodát, és arra gondoltam, bele kéne tán feküdni hóangyalt csinálni. De az igazság, hogy fájt a kezem és a fülem is, annyira hideg volt. Nem vitt rá a lélek, hogy bele is feküdjek. Pedig jó lehet az eget nézni közben és álmodozni.Hm...holnap kipróbálom!

2012.02.04.
 Huuuuu!Hát nem tévedtek a hó jóslatok,folyamatosan esik tegnap óta ,a megyére kiadták a vörösriasztást azt mondják ez még csak a kezdet.Káosz van.Mindenki lapátol,lassan járhatatlanok az utak.A gyerekeim remélem éppségben haza érnek ők ugyanis Békéscsabán vannak és este indulnak haza.Ki vagyok fáradva,nem tudom hányszor voltam már kint lapátolni ,seperni....meg sem látszik.Ez van!Tél van igazi havas fagyos tél.Azért igéretemhez híven megosztok veletek egy képet


.hoangyal.jpg
Smaragd hóangyalkája

A lakásban nagyon finom vanilia illat terjeng sül a barackos pitém,remélem finom lesz!

2012.02.05.0.29 perc

kikészültem!kikészültem!kikészültem!bőgök,tehetetlen vagyok megőrülök!A gyerkem és a férjem beragadtak a télbe nem értek haza, este 6-kor kellett volna a vonatnak elindulnia és 7-re haza érnie.Elmúlt éjfél és még nincsennek sehol,a vonat kétegyházától nem tud tovább jönni.kb 20 utas van a fedélzeten,fáznak éhesek és szomjasok.Senki nem tesz semmit!körbe telefonáltam és falakba ütközöm,elindulni nem merek mert félek beragadok én is az úton és nem segítek csak rontok a helyzeten.Kétségbe vagyok esve!Most nem vagyok optimista és jókedvem sincs.Semmit nem tudok tenni csak imátkozni és telefonon tartani bennük a lelket.Anya vagyok egy kétségbeesett őrült nő,aki most szét tudná rúgni a világot!!!!!
1.25 perc most érzem azt milyen a csendben megőrülés állapota,semmi változás,talán 2-re oda ér a segítség.talán.................
komolyan mondom nem sírok és mégis folyik a könnyem mint a zuhatag csak úgy magától...
Kimerülten éhesen,szomjasan de éppségben három óra 10 perckor haza értek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2012.02.10.

Hideeeg van!Ma hajnalban -22 fokot mutatott a hőmérő.Megfagytam a bicajon:)Rendesen beköszöntött a hideg tél,az autóm a garázsban téli álmot alszik....bár holnap előveszem és felmelegítem kicsit mivel megyek meglátom anyukámat a kórházban.Beteg.

2010.októberében kezdődött lázas lett,és a láz nem akart lemenni az Istennek sem .A háziorvos kezelte különböző antibiotikummokkal.három hét után annyira elesett volt és annyira le volt gyengülve,hogy fogtam magam be tettem az autóba és elvittem a gyulai kórházban.24 ezres volt a fehérvérsejt szám,közölték a doktorok nagyon komoly tüdőgyulladása van és átszállították a tüdőszanatóriumba.Ahol kb 2-3 hetet töltött, kicsit felerősödve hoztuk haza és vártuk a teljes gyógyulást.Eltelt egy hét mikor apa felhívott telefonon,hogy anya vissza esett ,újra magas a láza.Háziorvos újra kezelte de sajnos kórházba nem küldte,azt mondta nem lehet indoktalanul kórházba irányítani.Egy pénteki nap volt emlékszem mikor hívtam apát üljön biciklire induljon el mentőt kérni  én is indulok itthonról,mert anyának kórház kell.Bevitték!Annyira rossz állapotban volt,hogy azt hittem a szívem szakad meg.Az én drága erős anyám 75 kg-ról addigra 44 kg lett,gyenge volt és nem bírta ellátni magát.Minden másnap rohantam fürdetni,apa naponta járt etetni.Megőrültünk a tehetetlenségtől és vártuk,hogy a tanult emberek akiket orvosoknak hívnak átfordítják ezt az őrült folyamatot és meggyógyítják azt aki a legfontosabb számunkra.Rengeteg vizsgálat,rengeteg fájdalom erőn túli megpróbáltatásokon ment keresztül anya.Megállapították,hogy olyan súlyos húgyúti fertőzésen ment keresztül,hogy az megtámadta a belső szerveket és a vesék nagyon rossz állapotba kerültek.3-4 hét bent fekvés után picit megerősödve haza engedték,önállóan fürdött önállóan evett és kis segítséggel önállóan közlekedett a lakásban.December 21. volt.Reménykedtünk hosszú lesz a gyógyulás folyamata,de mi mellette állunk és nem adjuk fel!Meggyógyul!!Készültünk a karácsonyra!Sütöttem főztem,mondtam semmit ne csináljanak én mindent elintézek és karácsony elsőnapján együtt ünnepel a család!Együtt ünnepeljük meg a születésnapját ami december 24.van:)Állandó telefonos kapcsolatban voltunk.Megbeszéltük,hogy 22.én elmegyek és bemegyünk a mobil szolgáltatóhoz intézünk telefonokat,hogy ingyen tudjunk beszélni mert a kiadásokat csökkenteni akartuk kicsit.Ez a sok kórházasdi igen megemelte a telefonos költségeinket.22.én délelött örömmel mentem, beültettem a szüleimet az autóba és mentünk telefont intézni.Ó mennyire örült anyukám ,megkapta élete első új telefonját ami egy gyönyörű bordó szétcsúsztathatós készülék volt.Eddig mindig olyan készülékek voltak amit mi meguntunk és odaadtunk nekik.Szóval nagy volt a boldogság,de nagyon kifáradt mire végeztünk és haza értünk.Kitöröltem a régi számaikat a telefonomból és beírtam az újjakat,így jöttem haza.Másnapra szabadságot vettem ki,hogy megtudjak főzni minden finomságot karácsonyra két család részére.23-án hajnalban csörgött a telefonom,nem foglalkoztam vele,mérges voltam,hogy felköltöttek azt gondoltam valamelyik kollegám az aki nem tudja,hogy szabin vagyok.Kinyomtam a telót.De addigra ki is ment az álom a szememből,kimásztam az ágyból elmentem wc-re közben azon agyaltam,hogy olyan ismerős volt az a telefonszám.Vissza hívtam.Ezt a hívást amíg élek nem felejtem el!Apa volt a vonal végén a régi számon,sírva kétségbe esetten közölte velem ,hogy nagy a baj anyukám haldoklik ott az orvos ott a mentő ott az öcsém és próbálják megmenteni.Meg állt a szíve.Megőrültem!Sírtam reszkettem és azonnal indultam!Illetve nem én indultam mert a lányok nem engedtek el egyedül,vezetni sem tudtam volna abban az állapotban,a kocsiban alig volt benzin azon imádkoztam,hogy oda érjek és még időben odaérjek.Borzasztó volt az az óra hossza amit az úttal töltöttünk hideg volt, hó volt, csúszós volt.A félelem olyan élesen hatolt belém mint penge a húsba.Féltem,a félelelem uralta az agyam és rájöttem saját gondolataim miatt rettegek.Féltem,hogy elvesztek valakit amitől kevesebb leszek amitől már nem én leszek.Rettegtem,a bőrömön éreztem a halál közelségét és én nem akartam érezni ezt az érzést.Gyenge voltam és védtelen kétségbe esetten csak azt hajtogattam Istenem,Istenem! Beértünk a faluba és találkoztunk a mentővel ami villogva szírénázva száguldott el mellettünk,és tudtam kit rejt a nagy fehér autó.Azóta is összerezzenek ha mentőt hallok szírénázni.Ledermedve a könnyeimen át néztem utánna.A lakásban apa fogadott megtörve- sírva ,azt hittem belehalok a látványba egymás karjaiban zokogtunk.Amikor szét néztem a látvány döbbenetes volt a lakás mint egy csatatér,a mentősök mindent szétdobáltak arrébb toltak mentették anya életét.
Apa mikor kihívta a mentőket az orvost telefonált az öcsémnek is .Ő ért oda elsőként.Az én drága öcsém volt aki maszírozta anya szívét addig amíg odaért a segítség,közben nyelte a könnyeit.Mentette az anyját.Soha nem mesélte el mi zajlott akkor ott le benne.Az orvos mikor átvette ököllel ütötte a mellkast,hogy újra megdobbanjon az az áldott jó szív....és jött egy sóhaj messziről gyengén de sóhaj volt.Kiértek a mentősök és ők kezdék újra, mert anya addigra megint elment...árammal ütötték ki.A mentős kiabálta,ne hagyjon itt minket!!!Nem ezért jöttünk!!!Gyerünk!!Gyerünk!!!És jött egy újabb sóhaj egy erősebb és egy még erősebb és a szív megdobbant,újra meg újra!Stabilizálták és így indultak el vele.Előtte megkérdezte az öcsém tőlük mire számíthatunk,semmi jóra- mondta a mentős sokáig volt oxigén nélkül lehet károsodott az agy.Én ezek után értem oda....annyit mondott apa és az öcsém is ,hogy a legrosszabbra készüljek fel nincs sok remény.NEM!NEM és Nem!!csak ezt tudtam hajtogatni,de hát holnap lesz a szülinapja!Nem értitek holnap lesz a szülinapja!!!
Nyolc óra volt mire beértünk a kórházba a mentő után.Anya az intenzív osztályra került.Bemehettünk hozzá egyesével.Meg ismert minket de összefüggéstelenül beszélt ,nem tudta mi történt vele.Állandóan mindenkitől a legkissebb unokát kérdezte,hogy ő jól van-e.A lányaim vittek neki egy angyalt felakasztották az infúziós állványra,hogy mindig lássa,mondták neki mama ez majd vigyáz rád!Az nap négyszer élesztették újra.Mondtam a nővérkének vigyázzon rá!Holnap lesz a születésnapja!Nem tudtunk mást tenni haza jöttünk a mély szomorúságunkkal.Nem hagytak a gondolatok békén ,hogy elveszíthetem őt!!Összepakoltam az összes ünnepi kaját süteményt és 24.-én bevittem az intenzív osztály dolgozóinak,mi ugy sem tudtunk enni ebben az idegállapotban.A szentestét a kórház várójában töltöttük,és utánna mindennap felváltva kézről- kézbe adtuk a kórházi köppenyt és a papucsot,amit hordanunk kellett a látogatások folyamán.Imádkoztam!Istenem ne vedd el még tőlünk,szeretjük szügségünk van rá!Ő ennek a családnak az alapja,a mozgatórugója!Neki még itt kell maradnia,hiszen még látnia kell ahogy az unokái átveszik a diplomájukat,látnia kell ,hogy fehér ruhában mennyasszonyok lesznek,látnia kell még a dédunokáit!!!És az ima meghallgatásra talált.Napról napra tért belé vissza az élet a jó kedv.Januárban átszállították szegedre ahol megállapították,hogy egy autómata deffiblátort kellene beültetni a szívhez és az azonnal kiüti mikor megáll a szíve.Két nap múlva úgy döntöttek csak akkor kerül sor a műtétre ha mégegyszer előfordul a szívmegállás.Őrület!Kiderült az is,hogy azért állt meg a szív mert olyan gyógyszereket kapott ami kivonta a szervezetből a káliomot.Január végén haza engedték a kórházból addigra a vesék már alig működtek,az orvosok felkészítettek minket,hogy egy idő után dialízisre lesz szüksége,de amíg csak lehet kitolják addig is inekciókkal hidalja át ezt az állapotot.Közben a sokizület gyulladása is teljesen eluralkodott rajta,van hogy görcsben a keze a lába fájdalom csillapító tapaszokkal próbálják csillapítani a fájdalmait.Február 12.-én újra vitte a mentő,és ez így megy szinte azóta is,rengeteget van kórházban.Most jelen pillanatban epe elzáródás miatt került kórházba,kedden fogják műteni.Az orvosok úgy vállalták csak a műtétet,hogy előtte elkezdik a dialízist nála.Az egyik vese teljesen leállt a másik még 10%-ban működik de elkezdett zsugorodni.Itt tartunk.Anya harcol,küzd, tűr szó nélkül,pedig hatalmas fájdalmai vannak,de nekünk soha nem panaszkodik....még mindig minket akar kímélni.Imádkozunk azóta is újra és újra,várjuk a csodát !Bár már az is csoda,hogy él.Csak megköszönni tudom a jó Istennek,hogy mellettünk áll és egyengeti az utakat.Apa ebben az őrült küzdelemben már nagyon elfáradt.Ővé a feladatok oroszlán része,de soha nem érezte tehernek.Ő is roppant erős de minden feladat rá hárul.Mos ,főz takarít ápolja a szeretett nőt akit 45 évvel ezelőtt feleségül vett,intézi az ügyeket .Teszi ezt csendben alázatosan nagy nagy szeretettel mert neki anya a SZERELEM neki ez a nő az élete  a mindene ,szereti őt!Mély fátyolos szemmel nézi anya arcát,reszkető kézzel fogja meg az áttetsző kezet,néha a redőkön legördül egy könnycsepp,néha elfacsarodik a szíve de ő anyában azt a 17 éves kis cserfes dacos csitrit látja aki örökre rabul ejtette a szívét .Ők az életüket egymásnak szentelték,a lelküket is egymásnak adták,és Ők azok akik együtt lesznek amíg világ a világ és még azon is túl.És ők azok akikre én mérhetetlenül feknézek és nagyon büszke vagyok.Ők az én szüleim.
Ma beszéltem anyával mondtam neki holnap meglátogatom ,jó kedvű volt nevettünk és vár engem!

2012.02.12

A tegnap jó hangulatban telt apukám örült nekünk,vittem neki ebédet 2-3 napra biztos elég lesz neki. Együtt mentünk be anyához a kórházba.Jó kedvű volt és boldog mert ott voltunk.Beszélgettünk nevetgéltünk lementünk együtt az udvarra ittunk forró csokit és cinkosan elszívtunk egy cigit egy kis rejtekhelyen .Mivel a cigi tiltott dolog a kórház területén de anya nagy bagós lévén szenved a hiánytól így leszökik naponta egyszer- kétszer.A jövő héten frissen műtötten már nem tudja megtenni,így kihasznál minden alkalmat.Mi nem szólunk neki, ezen a dolgon már rég túl tettük magunkat,tiszteletben tartjuk a szenvedélyét,ilyenkor legalább nem gondol a fájdalmaira.Délután öt után értünk haza,nagyon veszélyesek az utak.Havas jégbordás és csúszós ,szerencsére nem én vezettem.Ma viszont nem úsztam meg, mivel kicsilány tegnap a szomszéd faluban bálozott és ott aludt.Így ma jó anya lévén ma autóba ültem és vittem neki a pakkot amit szegedre visz abban van a jövőheti elemózsia... no meg egy kis nassolni való.Elég veszélyes az út,én legalábbis nagyon bizonytalannak találtam pedig van téli gumim.Ma egyébként olyan pihentető napom volt.Kezdődött ott,hogy 9 -ig ágyban voltam,sőt kissebb nagyobb megszakításokkal egész nap.Lelkiismeret furdalásom volt miatta,hogy ellustálkodom az egész napot és az idő az azért kincs.Nyomottnak éreztem magam.
Jut eszembe!Amikor elindultam gondoltam megállok a Lidl-nél és veszek még a gyerekeknek egy kis csokit,kevésnek találtam a süteményt.Rég döbbentem meg már így meg.Ahogy mentem be a bejáratnál egy 30 év körüli fiatal ember egy táblát tartott a kezében:ÉHES VAGYOK !állt a táblán.Nem szólt, nem nézett rám csak lesütött szemmel lehajtott fejjel tartotta a kis tábláját a szétfagyott kezekben.Annyira szíven ütött azonnal nyúltam a pénztárcámért,oda léptem és a kezébe adtam a neki szánt összeget.Ekkor felemelte a fejét a szemembe nézet és azt mondta köszönöm,majd alázatosan meghajolt előttem.Még most is a hatása alatt vagyok a jelenetnek.Arra gondoltam ha jövök vissza fele haza jövök és viszek neki egy kesztyűt.Elkéstem vele mire oda értem már a rendőrök kint voltak a bolt előtt és hivatalosan eljártak.Valaki értesítette őket....gondolom a szemben levő lakótelepről egy meleg szobából valakinek feltünt és zavarónak találta.Én nagyon remélem,hogy a mai napon legalább tudott enni az- az ember és a pénzt nem vették el tőle.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 653
Heti: 693
Havi: 1 308
Össz.: 311 180

Látogatottság növelés
Oldal: Emlékezem III.
Smaragd-oldala - © 2008 - 2025 - smaragd-oldala.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »