Kívánom Neked a csend szépségét,a napfény dicsőségét,a sötétség rejtelmét,a láng erejét,a víz hatalmát,a levegő zamatát, a föld roppant erejét, és a szeretetet,mely ott található minden dolgok gyökerében.Kívánom Neked az élet csodáját! Kívánok Neked mindent,ami csak jó,kiváltképp az újrakezdés képességét.Tanulj a szomorúságból és a hibákból! Azután indulj tovább! És mindenekelőtt kívánok Neked bátorságot! Ez a bölcsője minden másnak.
Én azt mondom éld az életed úgy, ahogyan akarod. De figyelj az apró jelekre, és keresd a megoldást minden kérdésedre. Lehet, hogy nem fog elsőre sikerülni.De ne add fel. Az a lényeg, hogy küzdj !
Olyan gyönyörű napnak indult! De akkor jött a szél, és megváltoztatott mindent, és nem csak a házakat és kerteket, megváltoztak az emberek is. Míg a vihar tombolt, mindegyikük tanult valamit barátságról, megbocsátásról és megváltásról, és volt, aki a legkeményebb leckét tanulta meg: hogy az élet mindig törékeny, és nagyon gyakran igazságtalan...
Régóta azt látom: az engem körbevevő emberek problémáinak jelentős része abból fakad, hogy mindenki arra vár, hátha egy napon majd kék lesz az ég, langyos szellők lengedeznek a zöldellő fák felől, mindenki szeretni fog mindenkit, nem fog fájni többé semmink, s nem lesz többé se gazdag, se szegény. És mindeközben nem veszik észre, hogy ez az állapot, vagyis a szép dolgok egybeesése, természetesen nem fog soha bekövetkezni, hiszen az élet nem más, mint átmeneti állapotok összessége. Nem kéne örökké a holnapra készülni, amikor a mai nap is itt van még, s csupán csak be kellene rendezni önmagunknak.
"Leült egy fűvel borított földhányásra, a várost nézte és arra gondolt, hogy egy napon haza kell mennie. És egy napon teremtenie kell magának egy otthont, ahová hazamehet. Azon tűnődött, vajon az otthon olyasmi-e, ami egyszer csak kialakul egy helyről, ahol sokáig él valaki, vagy olyasmi, amit a végén megtalál az ember, ha elég sokáig és elég erősen akarja."
"Ne menj a romok közé! Ne töprengj azon, hogy alakíthattad volna-e másképp a múltadat. Legfőbb lelki erőd csak a megtörténtek vállalása lehet. Fogadd el, hogy ami történt veled, amit cselekedtél, az a törvényed. Ezért űzz messze magadtól minden megbánást, bűntudatot, lelkiismeret-furdalást, minden olyan belső történést, szégyent, ami megaláz."
I
Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.
„Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalóságot,
S tartsd tenyeredben a végtelent!”
(William Blake)
Az élet olyan,mint a puzzle.Apró darabokból rakod össze... mígnem kialakul a teljes kép. De vigyázz! Ha csak egyet is elveszítesz,soha többé nem lesz az életed kirakója kerek egész.
Nyúlj felém "jó kezekkel", s vetíts rám magadból olyasmiket, amik az életemet megkönnyítik: láss jobbnak, mint amilyen vagyok. És cserébe én is ezt teszem.
Nem ismered fel életed legszebb napját, amíg benne nem vagy. Nyakig. A napot, amikor elkötelezed magad, valami, vagy valaki mellett. A napot, amikor összetörik a szíved. A napot, amikor lelkitársra lelsz. A napot, amikor rájössz, hogy nincs elég időd. És, hogy örökké akarsz élni. Ezek a legnagyobb napok. A tökéletesek.
Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!
"Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...
Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem.
Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!"
Kő vagy!Heversz milliók között...
Létezésed jelentéktelen,szél fúj,viz mos,nap tűz,s te Változol.Olyan vagy mint a többi,s mégsem hasonlítasz.Erők alakítanak.Rajtad múlik mennyire...
Erős leszel vagy viz mos el?Sorsod Tiéd.Kavics vagy Gyémánt leszel?!