Smaragd-oldala

Árnyoldalaimmal való találkozásomon keresztül vezet utam a Fény felé, mely én magam vagyok.

"Be kell menned a sötétbe ahhoz, hogy előhozhasd a saját fényedet."

Te, aki ide találtál, benned is ott van a fény, a vágy, hogy megtapasztalj valamit, amit még nem tapasztaltál meg

Ahhoz, hogy az ember önmaga lehessen, bátorságra van szükség.
Bátorság kell ahhoz, hogy azt mondja a párjának, családjának:
Nagyon szeretlek benneteket, de nekem saját életem és sorsom van, amit meg kell élnem. Ott vagytok a szívemben, de engedjetek szabadon döntenem, és közben ne ítéljetek...
A szeretetből vállalt küzdelem szül meg bennünket. Döntéseinknek súlya van, és döntéseinkből újabb döntések nyílnak ....
Fényt nem lehet adni - csak meg lehet gyújtani, ha van, ami meggyulladjon.....
A szikrát át lehet adni - de lángolni magadnak kell. Azt magadból kell megteremtened!...

Minden ember fénysugár,
A mindenségnek része,
Azt hiszi, hogy porszem,
Pedig a Mindennek a része,
De ebben hinni nem mer!

A fény

Légy ereje a fénynek, s a fény lesz a te erőd. Add át magad a szépségnek amely a fény erejében lakozik. Lásd meg, hogy a milyen különleges ragyogással vonja be, az Isten, mind élő, mind élettelen teremtményeit. Nézz meg egy tárgyat a homályban. Színei tompák, körvonalai haloványak, szinte fenyegetőek. Nézd meg újra, mikor fénnyel ragyogja be a nap, közvetlenül egy csodás nap reggelén. Minden szín mi a szemnek gyönyörűség, s minden forma min látásunk elidőzhet, a maga pompájában tökéletességében ragyog.

Legyél te a fény, légy te ragyogás elhozója, légy a reggeli napsütés, a körülötted élők életében. Légy te a hajnal a sötét éjszakák után.

Hívd fel figyelmüket a szépségükre, különlegességükre. Tedd számukra láthatóvá a körvonalakat.

Hozd el számukra a világosságot és tüntesd el az életüket elfedő homályt. Fénynek lenni csodálatos, hisz a fény maga az őszinte és színtiszta önzetlen jóság. Akarj a napsütés lenni, akard beragyogni mások életét az ők, és a saját boldogságodra. Akard és meglátod az emberek fürödni akarnak majd fényedben.

Csodálatos dolog adni, jóságot szeretet adni pedig maga a harmónia. A szeretet fénye keresztülvágja magát a legsötétebb szomorúság okozta éjsötét tengeren is. Mindenható és minden legyőző erővel bír. Felolvasztja a jeget megolvasztja az emberi szíveket szorító fagyot és melegséggel tölti el a lelket.

A lélek tábortüze a jóság és köré ülhetsz, ha a jóságot megosztod másokkal. Minden ember vágyik e tűz melegét érezni arcán, érezni biztonságot nyújtó simogatását. Add meg egy embernek, hogy érezhesse a lelkét ápoló lobogást, hogy ragyoghasson tüzének fényénél és meglásd életed többszörösen válik mind és mind ragyogóbbá, úgy ahogyan te szeretnéd.

Mert ki jóságot oszt, jóságot kap , ki szeretni tud, szeretni fogják, s ki a boldogság őre vigyázni fognak reá az ég angyalai. Lásd el a téged körülvevő világot örömmel és látni fogod, hogy holnap már mások is megteszik, holnaputánra pedig így lehet jobbá és szebbé a világ.

Tégy jót egy idegennel, oszd meg vele a belső fényedet, s nem lesz idegen számodra többé. Lelketek fénye együtt ragyogja majd be a sötétség óráiban az eget s a körülöttetek élők lelkének sötét borúját, hogy a homályba utat törjön a ragyogás.

Ha él benned a tiszta fény,
indulj új hajnalok felé.
Ahogy nyílik egy új remény,
útja a végtelen felé.
Ha él benned még tiszta szó,
… mondd el, mit üzen a lélek.
Mint ahogyan a harangszó
dallamot ad az igének.
Ha él benned eleven tűz,
vigyázz arra,hogy melegítsen.
Miként van hit,mely összefűz,
ha el is hagyott már.
Ha van benned még tiszta vágy,
szítsd fel lángját ,míg lehet.
Hadd érezze a rossz világ,
hogy körbefonja a Szeretet!

Az úton, amerre járok vízért… napraforgó van vetve sokfelé… Ahogy tekertem a reggeli napsütésben, megszólított engem ez a kis virág, s megálltam, hogy meghallgassam a meséjét, amit még alvó társainak mesél a Napfényről, a csillagokról… A sok alvó virág közül páran már nyitogatják is a szirmaikat, hogy megláthassák ők is a fényt…. Ez a kis virág, mire a többiek napfürdőt vesznek, már nem lesz közöttük… De meséjét tovább és tovább viszi majd a nyári szél…
Mindig lesznek, akik előbb látják meg a Fényt, mint a többiek… a “hírnökök” aztán , mire a többiek ébredeznek, már a fénnyé válva ölelik, és segítik útjukon társaikat… De addig… az ő meséjükre ébred a nagy világ, az ő meséik lesznek, amik vágyat ébresztenek társaikban, hogy ők is megélhessék, magukévá tehessék a Teremtés csodáját….

Az emberek olyanok mint a csillagok,néhányan létrehozzák saját fényüket,míg mások visszatükrözik azt a ragyogást,amit kapnak.

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat