Smaragd üzenete:
Varázsolj magadnak fényt a télbe!
Semmi sem olyan fehér és fekete ,mint a téli éjszaka.Mégis abból fakad-mint szomorúságból a mosoly-hajnalban a jégvirág.
Horváth Piroska:Hó angyal
Hófehér paplanját jól megrázta Télanyó,
Apró pelyhek táncra keltek, vastag lett a takaró.
Csillagocskák milliója hullt a földre szaporán,
Csodálatos ünneplőbe ragyogó lett kinn a táj.
Vakító és érintetlen még e fehér takaró,
Csúszik a szán, fel is borul! Gyerekek ez csuda jó!
Kalimpáló kéztől, lábtól született egy alkotás,
Hó angyalka lett belőle! Nézzétek már, de csodás!
forrás:Poet.hu
Szabó László Dezső:Hókristály
A tél csodája, ékszere,
de nem jutsz messzire vele.
Megcsodálni egy pillanat,
utána egy csepp víz marad.
Ily bűvös ékszer életünk,
szépséget tartogat nekünk,
ott benne a fájdalom,
mintegy könnycsepp, kis vízhalom.
A tél csodája, hópehely
pompás szépséged nem vesz el,
emlékké válik csendesen,
mit belül őrzök, szívemen.
Panta Rhei-Téli dal
Az út csillogó,
Puhán hull a hó
A csend ringató
Kinn üvegfák,
Ezüst minden ág
Hallom a tél dalát
Ott fenn a dal körbejár
Ott fenn a dal körbejár
Hófehér, mint a táj
Mint egy csillogó madár
Mint egy csillogó madár
A téli dal körbejár
Szelíden ringató
Hull kinn a hó
Ezer jéghajó
Fénylő suhanó
Szelíden ringató
Szilas Ildikó:Téli álom
Húr nélküli lantot penget a képzelet:
a Tél-tündér váratlan érkezett
halvány kezével végigsimít a tájon
- zúzmara-álom -
apró, didergő jégcsapok csengetnek
kristály-dallamot, és egyre
halkuló dalát dúdolja jég-virág:
tavaszról mesél, mielőtt aludni tér...
a víz színét szivárványszínű
jég borítja már, dermedt a csend
csodára vár - egy hópehely puhán
arcomra hull, azután még egy, s
hangtalanul, lábujjhegyen közelít
oson a Tél - a tájra köd borul -
s egymásba olvadó színek
helyén most minden
szikrázó fehér...
Pálfalvi Nándor:Esik a hó
Napreggeltől napestig,
hulldogálva hó esik.
Szempilládra mint a toll,
rászállott egy hó csokor.
jaj de buta ez a Bodri,
hópelyheket akar fogni.
Ott a bácsi kalapja,
hóval van már kirakva.
A háztetők úgy fáznak,
paplan alatt pipáznak.
Tóth Árpád :Téli csend
Jég ül a fákon,
fagy dala cseng.
Csend van a földön,
s csend odafent.
Hó-puha réten
Roppan az ág,
büszke agancson
Fagy muzsikál.
Szökken a szarvas,
s szétveti az
ég peremén a
csillagokat.
Csukás István:Országúton nagy a hó
Országúton nagy a hó,
a kocsinak sose jó.
Domboldalon nagy a hó,
a szánkónak az a jó.
Domboldalon fut a szán,
ez az öröm igazán.
Ha felborul az a szán,
hóba gurul fiú,lány.
Gyulasi Györgyi:Tél
Fák között lépek,jeges szél bolyong fehér hó lábam alatt keményen ropog.Foga van a télnek minden hófehér nem hallom a madarak vidám énekét,Faodvába bújva várják a tavaszt mikor egy szép trillával majd magasztalják azt.Lelkemben béke csöndben ballagok,nem hallok mást csak néma visszhangot.
forrás:Poet.hu
Ujvári Lajos:Téli kép
Megfagy a harmat a jégfogú tájon,
Zúzmara jajdul lógva az ágon.
Szárnyaszegetten ül a madárka,
Jégben a fészke, fagyva a párja.
Szél dere dermeszt hóra palástot,
Tél szava kondul jégben a sás most.
Mélyen a vízben halkan halaknak
Álma igéz, már tavaszt akarnak.
Reggel a Napnak csillog a háza
Fényfuvoláján izzik a táj ma.
Oldja a fagynak szürke bilincsét,
Szól kikeletnek szín-teli kincsért.
forrás:Poet.hu