A tündérek szerepe ma
Sokféle elmélet létezik, amely szerint a tündérek
valamilyen formában ma is léteznek, és minket, embereket
segítve vagy gátolva, köztünk élnek. A világot Jin és Jang
erők egyensúlyaként tekintő elmélet szerint a Jang világa
a pozitív energia forrása. Erre a világra hangolódtak a
természet szellemei, és a tündérek is. Bennük testesül meg
a természet intelligenciája, és az ő feladatuk minden
életfolyam irányítása.
Egyes elméletek szerint a tündérek sok tekintetben a
szellemekhez hasonlítanak. Bizonyos képzetek szerint azonban
a tündérek az emberek érzelmeiből táplálkoznak. Vannak, akik
segítik az embereket, inspirálják őket, ötleteket adnak nekik,
majd később ezekből merítenek erőt. De vannak, akik energiát
vesznek el az emberektől, ami például álmatlan éjszakákban,
hirtelen megszakadó párkapcsolatokban nyilvánul meg.
Ezoterikus értelemben tehát a tündérek nem az emlékeinkben
élő apró pillangószerű lények, hanem egy magasabb energiaszint
erői, amelyek hatással vannak ránk, és környezetünk energiamezőjére.
A tündérek mindenütt jelen vannak
Télen elbújnak a zord hideg elől, de tavasztól őszig sürögnek-forognak. Segítenek az állatoknak és a növényeknek, de bokros teendőik mellett azért jut idejük mókázásra is. Igen összetartóak, bizonyos éjszakákon szívesen kelnek útra, hogy a nyílegyenes ley-vonalak mentén meglátogassák távol élő rokonaikat. Ilyenkor ajánlatos félrehúzódni az útjukból, messze elkerülni a tündérgyanús vidékeket, dombokat. Más legendákban a tündérek birodalma őseink sírjain át közelíthető meg, de általában nem láthatják őket az emberek, csak azok, akik szépen tudnak zenélni. A monda szerint a tündérek hozták magukkal a hárfát, még amikor istenek voltak, de mivel táncolni jobban szerettek, mint zenélni, így a zene tudományát később az emberekre hagyták.
A magyar tündérlegendákban a leggyakrabban aranyozott ruhában feltűnő, sarkig érő aranyhajú tündérekkel találkozhatunk. A tündérek Arany Boldoghonban élnek, és aranyoroszlán áll őrt a palota kapujában, ahol minden aranyból van. Az Arany Boldoghonba a réz-, ezüst- és aranyerdőkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaiba madarak repülnek, és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égből csöpög a tej, és bölcsőjük hóból és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükből gyöngy hull, és ha mosolyognak, ajkaikról rózsák. Másik szembetűnő jellemzője a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. A legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon „hetedhét országon”, „hét tengeren”, vagy „hét világon” is túl található – ez az „útleírás” mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Néhány más hasonló kifejezés még a „hét mély völgy” és az „égig nyúló hét hegylánc”.
Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a tündérek kegyeltjének, kiválasztottjának kell lenni, és akkor is csak kemény próbák kiállása és a megingathatatlan hűség tanúságtétele után juthat el hozzájuk. Aki hűtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték, és gyakorta szegény pásztorként kellett folytatnia életét, soha nem tudván meg, hogy került ki tündérhonból. A monda viszont azt tartja, hogy régen a tündérek éjjelente rendszeresen átjártak a mi világunkba Csallóközben, mikor annak még nem ez volt a neve, hanem Macskarév. Egy öreg fűzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk, és annyit ehetett, amennyit akart. Miután fölállt az asztaltól, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába. Mivel egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nem jöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt, hogy Aranykertnek hívták, de miután eltűntek, Csallóköz lett a neve.
"Amíg erdők, mezők, hegyek, tavak és folyók lesznek, amíg fehér pára lebeg a patakok fölött, addig tündérek is lesznek."
(Anatole France)
Ha segítségre van szükséged, fordulj bátran ezekhez a tüneményes lényekhez. Segítségük megbízható, biztonságos és nagyon varázslatos!
A HEGYI TÜNDÉR KÖNNYE
"A tokaji hegyen régen tündérek is éltek. Sok gondot, sok bánatot okozott nekik a tüzet okádó hegy. Különösen a szerelmes tündérpároknak. Az egyik tündérifjú bele is esett a kráterbe. Szerelmes párja mindenhol kereste az eltűnt tündérifjút, a könnyeivel végigöntözte a hegyoldalakat. A síró hegyi tündér könnyei felszívódtak a venyigékbe, és azért olyan édes és napszínű a tokaji bor."
A tündérek kedvelik a zöld színt, az énekeket és muzsikát.Azt szokták mondani, hogy a másodrangú isteni lények közt a tündérek a legnépesebbek, a legszebbek és a legemlékezetesebbek. Erre a világra hangolódtak a természet szellemei, és a tündérek is. Bennük testesül meg a természet intelligenciája, és az ő feladatuk minden életfolyam irányítása.
Egyes elméletek szerint a tündérek sok tekintetben a szellemekhez hasonlítanak. Bizonyos képzetek szerint azonban a tündérek az emberek érzelmeiből táplálkoznak. Vannak, akik segítik az embereket, inspirálják őket, ötleteket adnak nekik, majd később ezekből merítenek erőt. De vannak, akik energiát vesznek el az emberektől, ami például álmatlan éjszakákban, hirtelen megszakadó párkapcsolatokban nyilvánul meg. Ezoterikus értelemben tehát a tündérek nem az emlékeinkben élő apró pillangószerű lények, hanem egy magasabb energiaszint erői, amelyek hatással vannak ránk, és környezetünk energiamezőjére.
A tündéreknek köszönhetjük a varázslás beteljesülését.
Szokás ezeket a lényeket különbözőképpen osztályozni,ám egyik besorolás sem pontos, mert mindenhol másképpen nevezik őket - manónak, koboldnak, tündének, tündérnek, hogy csak néhányat említsek.
A tündérek gyakran megfordulnak régi emlékhelyek, vagy magányosan álló sziklák közelében.
Tudod, az ember felnő és megszakad a szíve... Mikor gyermek vagy, a világ hatalmas és tele van felfedezésre váró csodákkal. Aztán e csodákról szép sorban kiderül, hogy vagy nem érnek egy fabatkát sem, vagy nem vagy méltó rájuk... Aztán csak állsz, és fogalmad sincs, merre tovább... Néha jön egy mézesmadzag (társ, feladat, kihívás, alkotókedv) és minden bátorságodat összeszedve hinni kezdesz abban, hogy értékes vagy és fontos, és céltudatosan elindulsz egy irányba...
atán hirtelen ott egy szakadék, vagy egyszerûen csak észrevétlenül elfogy az út a lábad alól...
És akkor nem marad más, mint, hogy megmártózz a reménytelenségben... jó alaposan meghempergőz benne, elmerülj a lemélyebb bugyraiban is... mert csak akkor indulhatsz újra előre, ha már mindenről lemondtál, ha már mindent elveszítettél...
Egy idő után elcsendesedik a vihar... már nem olyan nehezek lábaid s nesztelen léptekkel suhansz tova a ködben... talán fel is csillan némi reménysugár... mégis, a szíved mélyén tudod, valami örökre összetört... valami örökre elveszett...
És aztán már Te is bántasz másokat... akaratlanul...
Azt hiszem, ha találkoznék egy igazi tündérrel, aki egyetlen egy kívánságomat teljesítené, én azt kívánnám: Bárcsak szerethetnének az emberek újra meg újra úgy, mintha soha senki sem bántotta volna Őket....